Oldalak

2018. szeptember 18., kedd

Ivóverseny és egyéb katasztrófák (1. fejezet)

Cím: Ivóverseny és egyéb katasztrófák
Fandom: Placebo
Páros: Hina/Rima, Ryo/Rima
Besorolás: 18+
Figyelmeztetések: slash, yaoi, nemi erőszak, női ruhás Hina, zsarolás, PWP
LeírásRimát valahogy mindig betalálják a kanos bandatársai. (Az első rész abban az időszakban játszódik, mikor még csak kéttagú volt a Placebo, a másodikban már öten vannak.)

Ivóverseny és egyéb katasztrófák


- A fenébe már! – köpte ki a sört a szájából egyáltalán nem túl elegánsan Rima, és még örülhetett, ha jó része nem az ölében, hanem a padlón kötött ki. Mondjuk amiatt annyira nem búslakodott volna, ha közben sikerül eltalálnia Hinát is, aki kárörvendően vigyorogva figyelte a kínszenvedését, de az pont nem jött össze. Így csak a földön éktelenkedtek a kis tócsák; az énekes úgy döntött, ha már így sikerült elveszítenie a játékot, jobb lesz, ha nagyon gyorsan lelép innen, ahol elég sokan tanúi lehettek a bénaságának, köztük az itt dolgozók is, akik nyilván nem örültek az extra takarítanivalónak.

- Hé, most meg hova rohansz? – ugrott le a bárszékről Hina is, és gyorsan a bandatársa után indult.

Versenyeztek, hogy ki bír többet inni, és sajnos Rima veszített, most már eléggé sajnálta, hogy belement az egészbe, főleg, mert vesztesként teljesítenie kellett Hina egy kívánságát. Ráadásul azt sem tudta, mifélét, mert csak ennyiben egyeztek meg; annyira biztos volt a dolgában, hogy nem is félt tőle, mi lesz, ha veszít… Nem nézte volna ki a gitáros szende kis fejéből, hogy ennyire jól bírja a piát.

- A szobánkba – válaszolta Rima.

- Ó, hányni fogsz? – érdeklődött Hina még mindig kárörvendő mosollyal az arcán. – Azt hittem, ott bent is az lesz, mondjuk fura volt, hogy kiköpted a sört…

- Jó, én inkább elfelejteném ezt az incidenst, ha nem gond – mormogta az énekes.

Csodálkozott amúgy rajta, hogy egyáltalán el tudott támolyogni a közeli hotelig, ugyanis kissé fejébe szállt a tetemes italmennyiség, de igyekezett egyenes vonalban haladni, és közben nem odafigyelni Hina csacsogására, akinek meg a hangereje növekedett meg, minél részegebb volt. Csodás látványt nyújthattak, mindenesetre a hűvös éjszakai levegő kicsit talán mintha kijózanító hatással lett volna rájuk, legalábbis Rima szerette volna ezt hinni.

Aztán ahogy beértek a szobájukba, az énekes semmi mást nem akart, csak ledobálni a ruháit és ágyba bújni, de a gitárosnak sajnos más tervei voltak.

- Na, ha már itt vagyunk, akkor le is róhatod nekem a tartozásodat – jelentette ki Hina.

- Ja – motyogta Rima, miután nagy nehezen lerángatta magáról a cipőjét, és lerogyott az ágyra. – Mondd, mit akarsz, és hagyj aludni.

- Ejnye, ennyire elálmosodtál? – biggyesztette le az ajkait a másik férfi. – Pedig csak most jönne a vicces rész…

- Milyen vicces rész? – értetlenkedett az énekes, közben az ólomsúlyúvá vált szemhéjaival is küzdve.

Mindenesetre Hinának sikerült felébresztenie a következő mondatával.

- Akarok rólad egy képet csinálni, amin épp masztizol.

Rima felkapta a fejét, és kissé hitetlenkedve meredt a még mindig mosolygó gitárosra.

- Te… most szívatsz, ugye?

- Nem mondanám – vigyorgott Hina. – Mármint azt is szívesen csinálnám, de… elég a kép. Egyelőre.

Rima nem igazán tudta mire vélni ezt az egészet, és a lelassult felfogóképessége sem segített sokat az ügyben. A gitáros látta, hogy ebből nem lesz semmi, ha nem veti be magát egy kicsit.

- Na, gyerünk, vedd le a nadrágod!

Rima megrázta a fejét, viszont megbánta, mert jól megszédült tőle.

- Dehogy veszem le!

- Megígérted – emlékeztette Hina. – Vesztettél, tehát meg kell tenned, amit mondok, vagy különben…

- Különben? – kapott a szón az énekes. – Nem tudsz semmivel zsarolni.

Hina felsóhajtott, majd leült a bandatársa mellé az ágyra. Rima automatikusan húzódott távolabb, mire a gitáros elnevette magát.

- Nézzenek oda, hogy fél tőlem.

- Nem félek! – ellenkezett a másik férfi.

- De félsz, annyira, hogy még levetkőzni se mersz előttem. Pedig eddig elég jól ment…

- Eddig fogalmam sem volt róla, hogy… hogy buzi vagy!

Hina a fejét csóválta.

- Megnyugtatlak, nem vagyok az.

- Nem? – pislogott rá hitetlenkedve Rima. – Akkor miért akarod, hogy…?

- Mert ez egy kínos dolog, egy kínos fotó, ezért jó büntetés.

- Te beteg vagy – állapította meg nagyon helyesen Rima, Hinát azonban nem igazán hatotta meg a dolog, helyette megpaskolta az énekes farmerba bújtatott combját, majd felállt, és karba tett kézzel meredt le a bandatársára.

- Na, gyerünk, legyünk túl rajta, és alhatsz nyugodtan, nem nyaggatlak tovább – mondta. Rima korlátolt felfogóképességével igyekezett megfontolni mindezt, aztán arra jutott, hogy talán a gitárosnak igaza van. Ha már beleegyezett, volt olyan hülye…

Nagyot sóhajtva nyúlt az öve után, kikapcsolta, majd lehúzta a sliccét, és lerángatta magáról a nadrágot, amit a padlóra dobott. Úgyis levetkőzött volna ágyba menetel előtt, ezzel próbálta biztatni magát. Itt azonban megállt, és kissé bizonytalanul sandított fel Hinára.

- Az alsódat is – mondta erre a gitáros. Rima a szemét forgatta, majd gyorsan lerángatta magáról az alsóját is, elrejtve az ágyékát a hosszú pólójával.

- Jaj, ne vacakolj már, mintha még nem láttalak volna meztelenül – forgatta a szemét Hina. – Dobd le a pólódat is.

- Jól van, na – motyogta az énekes, és miközben érezte, hogy elönti a pír az arcát, a többi ruhája mellé hajította a pólóját is. Immár teljesen meztelenül üldögélt az ágyon a másik férfi előtt, aki erre elégedetten mosolyodott el.

- Jó fiú – jelentette ki, ami cseppet sem tetszett Rimának, de már mindegy volt, nem kapkodhatta vissza magára a ruháit… ugye? Az ajkába harapott, ahogy figyelte, hogyan veszi elő a bandatársa a zsebéből a telefonját.

- Gyerünk, állítsd fel – noszogatta Rimát, aki erre vágott egy grimaszt.

- Na jó, én ebben nem veszek részt…

- Jaj, dehogynem – válaszolta ellentmondást nem tűrő hangon Hina. – Kezdd el verni, mintha én itt sem lennék. Hunyd be a szemed, ha úgy könnyebb.

- Kösz – motyogta morcosan Rima, miközben a kezébe vette a teljesen puha farkát, és megpróbált némi életet lehelni belé. Hát, nem igazán jött össze, hiába csukta be tényleg a szemét, és igyekezett valami izgatóra gondolni, nem igazán sikerült, főleg, hogy tudta, Hina bámulja közben.

- Várj csak, ez így nem lesz jó - szólalt meg pár perc után a gitáros, azzal odament Rima szekrényéhez, és előkereste belőle az énekes fellépő ruhájának kabátrészét, levette a fogasról, aztán a kisé értetlen Rima felé dobta.
- Vedd ezt fel.

Az énekes vágott egy grimaszt, de végül megtette, közben pedig Hina a saját cuccai közül elővarázsolt egy piros szájfényt.

- Mi a fenét akarsz azzal? – kérdezte Rima, mire a gitáros a fejét csóválva közelítette meg a bandatársát. Leült mellé, és a száját tanulmányozta nagy érdeklődéssel.

- Szerinted mit csinálnék egy szájfénnyel, te igen hülye? – Azzal minden különösebb magyarázkodás nélkül nekiállt kifesteni Rima ajkait. Valószínűleg nem lett tökéletes, mert a végén mintha törölgetnie kellett volna, de az énekes inkább meg sem nézte, mit műveltek vele. Hina ismét a szemközti ágyon foglalt helyet, és ráparancsolt a bandatársára, hogy az állítsa fel a farkát.

Rima megint cibálni kezdte a tagját, de ezúttal sem lett látszatja a dolognak. Hina felsóhajtott.

- Segítsek? – érdeklődött.

- Hát, jó lenne, mert ez így nem fog menni – válaszolta Rima. Ő komolyan azt hitte, Hina majd elővarázsol valahonnan ez pornóújságot vagy filmet, de arra álmában sem gondolt volna, hogy a gitáros odaül mellé, és a kezébe veszi a másik férfi farkát.

- Mi a jóistent művelsz? - rémüldözött az énekes. – Azt hittem, nem vagy buzi…

- Most akarod, hogy segítsek, vagy nem? – vetett rá egy sunyi pillantást Hina, miközben verni kezdte a bandatársa farkát. – Amúgy meg ha akarnál, ellenkezhetnél, de nem csinálod valami meggyőzően.

- Én… - kezdte volna Rima, azonban torkára forrt a szó, ahogy Hina feje az ölére hajolt. Amint megérezte a gitáros leheletének melegét a péniszén, valahogy elfelejtett ellenkezni.

Hina úgy szopott, mintha erre teremtették volna. Erre már Rima eddig igen passzívnak bizonyuló farka is reagált, a gitáros ajkai, szája és nyelve nyomán gyorsan megmerevedett. Az énekes hitetlenkedve meredt lefelé az ölében dolgozó fejre; nem hitte volna, hogy ez lesz ebből az estéből, de mikor már kezdte volna élvezni a helyzetet, kicsusszant a hímtagja Hina szájából, majd a gitáros felállt, és felvette a nemrég a saját ágyára letett telefonját.

- Na, most fogd a kezedbe, és pózolj.

Rima az ajkába harapott; reménykedett benne, hogy ebből a képből nem lesz semmi, de ha már így alakult… Nagyot sóhajtott, kezébe vette a farkát, és igyekezett úgy rendezni a tagjait, ahogy a bandatársa parancsolta neki. Végül több kép is született, Hina azonnal szaladt is Rimához, hogy megmutassa őket.

- Szerinted melyik a legjobb? - érdeklődött a gitáros lelkesen váltogatva a képek között. – Szerintem… hm, ez!

- Aha – mondta nem túl lelkesen Rima, de a másik férfinak ennyi is elég volt.

- Oké, akkor ez marad, a többit törlöm! – Így is tett.

- Mit akarsz kezdeni a képpel? – kérdezte félve az énekes. – Nem lehetne, hogy kitöröld azt is? Eleget aláztál szerintem…

- Ó, dehogyis - vigyorgott rá hirtelen elég ijesztően a másik férfi. Rima nem is gondolta volna, hogy az amúgy ártalmatlan és aranyos külsejű srác ilyen képet is tud vágni. Ösztönösen hátrább húzódott, de Hina ugyanazzal a lendülettel közeledett hozzá.

- Igazából sajnálnám veszni hagyni azt a jó kis álló faszodat…

- Te tényleg buzi vagy – állapított meg letaglózva Rima, mire a gitáros csak mosolyogva vállat vont, és felállt, az övéhez nyúlva.

- Mit művelsz? – érdeklődött az énekes rosszat sejtve, de választ nem kapott, a bandatársa egész egyszerűen letolta a nadrágját. Ami azonban alatta volt, arra Rima egyáltalán nem számított.

Csinos, csipkés combfix, harisnyakötő, szatén női fehérnemű. Ki gondolta volna, hogy Hina ilyesmit rejteget a teljesen hétköznapi farmerja alatt? Az énekes semmiképpen sem. Kigúvadt szemekkel meredt az eléje táruló látványra, de a megrökönyödöttségtől, a gitáros azonban alaposan félreértette.

- Szóval tetszik? – vigyorodott el, és belépett Rima lábai közé, aki nagyon gyorsan feljebb húzódott az ágyra, egészen a falig hátrált, onnan azonban nem volt menekvés. Hina lassan felmászott az alvóalkalmatosságra, mint egy ragadozó macskaféle, lassan közelítette meg áldozatát, majd lehajolt, és ismét a szájába vette Rimát, aki hiába próbálta összezárni a lábait, már késő volt. Vagy talán nem is gondolta ő olyan komolyan azt az ellenkezést…

Ettől függetlenül még mindig hitetlenkedve bámulta Hinát, ahogy az a farkán dolgozott, egészen addig, amíg a gitáros fel nem emelte a tekintetét. Egymás szemébe néztek, és Rima annyira zavarba jött, hogy hirtelen azt sem tudta, hová nézzen. Menekülni akart; Hina elnevette magát, majd felemelte a fejét, és némi nem túl komoly birkózás után a másik férfi felé kerekedett.

Egymáson feküdtek, az ágyékuk összeért; Rimáét semmi sem takarta, a gitárosét pedig az a meglehetősen szexis női a fehérnemű.

- Basszus – motyogta Rima, ahogy a bandatársa mozogni kezdett rajta, a selymes anyag hozzádörgölve a merevedéséhez egészen kellemes érzésnek bizonyult sajnos.

Ráadásul azt is érezte, hogy Hinának szintén áll. Ez aztán már tényleg túl buzis dolog volt, de… annyira jó is…
Rima meggyőződése ellenére elégedetlenül sóhajtott fel, ahogy Hina leszállt róla.

- Nyugi, megint jó lesz, megígérem – susogta neki a gitáros, aki elégedetten látta, hogy a másik férfi már nem akar elmenekülni előle sehova. Sőt, engedelmesen nyitotta szélesre a lábait, mondjuk valószínűleg sejtése sem volt arról, mi következik, különben nem lett volna ilyen lelkes.

Hina ismét a szájába vette az énekes farkát, közben a combjait cirógatta. Rima teljesen ellazult, ahogy ez megtörtént, a gitáros óvatosan a másik férfi heréit kezdte simogatni, majd egy óvatlan pillanatban lejjebb csúszott a keze. Rima kisé megugrott, amikor az ujjak a fenekéhez értek, de nem ellenkezett egészen addig, amíg az egyikük meg nem találta a szűz lyukacskát.

- M-mi a jó fenét művelsz? – kapta fel a fejét ijedten. Hina elvette a kezét.

- Igazad van, kéne némi síkosító – mondta, és a táskájához ment, hogy előkeresse a tubust.

- Síkosító? – visszhangozta a gitáros szavait Rima. – Na neem, azt már nem!

- Ugyan, fogalmad sincs, mennyire kellemes tud lenni egy prosztatamasszázs – duruzsolta Hina, miközben visszamászott az ágyra a másik férfihoz. – Én pedig történetesen igen jól értek hozzá…

- Hát kösz, de inkább kihagynám – válaszolta Rima, kategorikusan összezárva a lábait. – Nem lehetne, hogy inkább leszopsz, és ennyi?

- Ó, nem, annyi biztosan nem lesz elég.

A francba, gondolta az énekes. Hina megfogta a bandatársa térdeit, és ismét szétnyitotta őket; az énekes kissé kétségbeesett arccal pillantott rá, csak azért hagyta a dolgot, mert végül a gitáros ismét a szájába vette, és az… nagyon jó volt.

A hideg síkosítóval bekent ujj a lyukánál már annyira nem.

Ismét megugrott a váratlan érzésre, mire Hina kiköpte a farkát, és egy lesújtó pillantást vetett rá.

- Akár a fogamat is kiverhetted volna – jegyezte meg, mire Rima elhúzta a száját.

- Jó, bocs, de én…

- Ezért kurvára büntetést érdemelsz – folytatta Hina cseppet sem biztatóan, majd elengedte a másik férfit.

- Fordulj az oldaladra.

- Mi? - pislogott Rima értetlenül. – Minek?

- Gyorsan!

Rima kelletlenül befelé fordult a fal felé, és hagyta, hogy Hina elrendezgesse a lábait, fel kellett őket húznia a mellkasához. Ez a pozíció annyira nem tűnt az elején vészesnek, de aztán… a gitáros ujja ismét célzott, és ezúttal sikerült belefurakodnia Rima testébe.

- Baszd ki – kommentálta az énekes, ahogy a bandatársa ujja az első ujjpercig újra és újra belemerült a fenekébe. És sajnos rá kellett jönnie, hogy ez tényleg tud baromi izgató lenni. A farka egyáltalán nem lohadt le azzal ellentétben, amit várt, sőt, előváladék csillant a makkján.

Hina ezt észrevette, és elégedetten mosolyogva fogta a kezébe a még mindig merev szerszámot. Rima nagyokat sóhajtva fordult lassan ismét hanyatt, ezúttal lelkesen tárva szét a lábait… A másik férfi ujja egy kis szünetet leszámítva ismét belényomult, lassan, de biztosan tövig benne volt már. Aztán a gitáros egy másik ujját is hozzácsapta az elsőhöz… ez már fájt, vagyis inkább feszített, Rima nyöszörögni kezdett, meg fészkelődni, mire Hina segített neki elfeledkezni a kis kellemetlenségtől. Azzal, hogy ismét a szájába vette.

Rima annyira erősen kapaszkodott a takaróba meg a párna csücskébe, hogy egészen elfehéredtek a bütykei, ahogy a gitáros csodás szája dolgozott rajta, miközben két, majd három ujja járt belőle ki-be, egyre szédítőbb tempóban.

- Elmegyek…! – kiáltotta az énekes levegős hangon, mire Hina felemelte a fejét, és a bandatársa kis csalódottságára kézzel verte neki tovább. Pár másodperc után azonban már semmi más nem számított, csak az élvezet, ami akkora hullámban érte el Rimát, amekkorában nagyon rég utoljára.

Fel sem fogta, mikor húzta ki belőle az ujjait Hina, még az orgazmus hatása alatt volt, mikor a gitáros lehúzta a bugyiját, aztán elővett egy doboz gumit, és épp elkezdte felhúzni magára, Rima csak ekkor jött rá, mi történik.

- Te meg mit…?

- Nehogy azt hidd, hogy csak te élvezkedhetsz ma éjjel – kacsintott rá Hina.

- É-én tuti, hogy nem hagyom… - jelezte csak úgy mellékesen az énekes, de a bandatársát nem igazán hatotta meg a dolog.

- Ne cidrizz már, simán be fog férni három ujjam után.

- Tényleg? – pislogott Rima Hina farkára. Végül is annyira nem volt ijesztően nagy meg vastag sem… a gitáros pedig kihasználta a habozását, a lábai közé ült, és sietve bepozícionálta magát.

- Lazíts – adott egy jó tanácsot Rimának, mielőtt elkezdett volna befelé nyomulni.

Az énekes persze reflexből összeszorította a fenekét, de mikor rájött, hogy ez így kurvára fájdalmas lesz, lassan engedett a belé nyomuló hímtagnak.

- Na, megmondtam, hogy nem lesz vészes – szusszant egyet Hina, amint tövig bent volt. A másik férfi azért ezzel vitázhatott volna, de túlságosan el volt foglalva az új élmények-érzések kavalkádjával ahhoz, hogy eszébe jusson visszaszólni.

Hina először lassan kezdett mozogni benne, ami végül nem is bizonyult annyira rossz érzésnek, Rima az ujjazáshoz hasonlatosan megszokta, majd rájött, hogy ez akár élvezetes is lehet. Aztán ahogy a gitáros begyorsított, a bandatársa hangja úgy jött meg; nem bírta visszatartani a nyögéseket, mikor Hina vad tempóban pumpálta.

- Ez az, rohadt szexi a hangod – duruzsolta a gitáros egy pillanatra közelebb hajolva a másik férfihoz, aztán ugyanazzal a lendülettel hátrahúzódott, kivette a farkát Rimából, majd a hasára fordította őt. Az énekes engedelmesen hagyta, hogy a bandatársa elrendezgesse kedve szerint a végtagjait, konkrétan szétnyitotta a lábait, aztán Hina ismét belenyomult. Ebben a pózban kicsit kellemetlenebb volt, de azért már eléggé kitágult hozzá szerencsére. Az énekes a saját felkarjába harapott, ahogy a másik férfi ismét kegyetlen tempóban dugni kezdte.

- Na, imádom, ahogy nyögsz – lihegte neki Hina, mire az énekes egyenesen a matracnak nyomta a vöröslő arcát. Tudta ő, hogy a másik férfi mit vár tőle, de pont ezért nem akarta megadni neki az örömöt. Ha már hagyta magát így kihasználni, legalább ennyi méltósága maradjon…

Végül a gitáros keményen belemarkolt a partnere fenekébe, és elélvezett.

Mindketten lihegve váltak szét; Hina kihúzta magát a bandatársa fenekéből, kidobta a gumit, Rima pedig próbálta összeszedni magát. Még mielőtt azonban oda jutott volna, hogy felkeljen, mert még ugyanabban a pozícióban volt, amiben a gitáros hagyta, Hina hirtelen megszólalt.

- Nézz ide!

Rima mit sem sejtve fordította maga mögé a tekintetét, és szembebámult Hina telefonjával. Egy kattanó hang biztosította arról, hogy a kép sikeresen elkészült.

- Mi az istent művelsz? – húzta fel magát Rima, és kissé esetlenül tápászkodott fel, mert kissé sajgott a feneke. – Ebbe a képbe nem egyeztem bele!

- Tudom, de olyan szexi voltál azzal a kitágult, vöröslő segglyukaddal – vigyorgott Hina, mire az énekes megpróbálta levenni tőle a telefonját, de csúfos kudarcot vallott, a másik férfi sokkal jobb bőrben volt és mozgékonyabb is volt emiatt. Végül az énekes enyhén kétségbeesetten kapott néhány zsebkendő után, mert a fenekéről lecsorgó síkosító már lassan a bokájánál tartott, de közben nem mulasztotta el, hogy neheztelő pillantást ne vessen a bandatársára.

- Töröld ki az összes képet.

- Miért tennék ilyet? – nyújtott nyelvet Hina. – A gyűjteményem legszebb darabjai!

Rima nem is akart rákérdezni, csak a szemét forgatta.

- Kérlek!

- Na, ez már szebben hangzik – jelentette ki Hina. – Jó, majd meggondolom.

- Megcsináltam mindent, amit kértél, most én kérlek, légy szíves, töröld ki őket, mielőtt valaki meglátja.
Na, Rima tudott egész udvariasan és értelmesen is beszélni, ha akart. Más kérdés, hogy ez mennyire hatotta meg Hinát.

- Ez igaz – mondta végül a gitáros, elmélyülten nézegetve a képeket a telefonjában. – Végül is jó fiú voltál… legnagyobb részt.

Rima mellélépett.

- Hina-chan…

- Jaj, tudod, hogy nem bírok ellenállni a kiskutya szemeknek! – nevette el magát a gitáros, majd a bandatársa szeme láttára törölte az összes kompromittáló felvételt. – Tessék, most boldog vagy?

- Köszönöm – sóhajtott fel Rima megkönnyebbülten, és a fürdő felé vette az irányt, hogy lemossa magáról az éjszaka nyomait.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése